Este hatra beszéljük meg Zsókával a kávészünetet, amit fél hétre módosít utólag, hátha nem alszik el addigra a gyerek, de mire megérkezek, már jó ideje fel-alá sétálgat az esőmosta, esti utcákon. 

 

Ernyőjén halkan koppannak az esőcseppek. Bence édesdeden alszik otthon, az ágyában. Nem állt még át óraátállítás után, így kicsit korán alszik el, kicsit korán is kel, de így is ott az előny, hogy nagyon kiszámítható. Könnyű vele az élet.

 

Zsóka maga is hallott már városi legendákat hasfájásról, fogzásról, átordított éjszakákról, de ezek eddig mind elkerülték a házuk táját. 

 

Korán született, a terhesség alatt többször akadtak aggódalomra is okot adó jelek, de mióta kibújt, a jó gyerek mintaképét is meg lehetne róla mintázni. Egy hónapos kora óta átalussza az éjszakát.

Sokat és jóízűeket alszik. Ezt az apjától örökölte, mondja Zsóka. Ő is képes bármilyen zajban, bármennyit aludni. Az alvópozicióik is nagyon hasonlóak.

 

Azt mondja, szinte soha nem betegek. Vidám srácok. Ez pedig egy feleség/anya számára megfizethetetlen állapot.

 

Zsóka sosem volt az a kifejezetten csajos csaj. A babáknál mindig jobban érdekelték a motorok és az autók, de a gyerek kicsit megváltoztatta azért. Az anyaság bejön neki. Nem anyaként viszont kerüli a csajos dolgokat.

 

Autószerelő lányaként szétszed, majd össze is rak bármit. Nem ejtik kétségbe a szerszámok. Mindig érdekelte a műhelyek világa. A nyarakat is szívesebben töltötte el apja mellett, mint a strandon, vagy a játszótéren.

 

Több helyen dolgozott már, de amit hosszabban kiemel, az a benzinkút. Ott szeretett talán leginkább lenni. Elég színes az a közeg, ami ott megfordul, mondja. Jó emberek és rossz emberek kategóriája helyett az aranyosakat és a bunkókat nevezi meg, mint lehetséges variánsokat.

 

Egy benzinkúton tényleg mindenféle emberrel lehet találkozni - mondja. Akiknek autójuk van - igazítanám ki, de hamar felvilágosít, gyakoriak a kerékpárosok is. Ők az egyik legkorábban érkezők: bácsikák, akik a fűnyíróba jönnek pár liter üzemanyagért. Meg a gyalogosok: akik a kocsmákból ugranak át ezért-azért.

 

Arról is mesél, mennyire haragszik az olyan sztereotípiák miatt, amik azt hirdetik, hogy egy lány nem tud tankolni. Tankolt ő már mindenbe: kismotortól a kamionig. Sosem érezte magát kevesebbnek, vagy kevésbé talpraesettnek, rátermettnek a neme miatt.

 

Az éjszakai műszakok során amit gyakran hiányolt, az a forgalom. Persze, amúgy sincs nagy mozgás a városban, nincs semmi nyitva, nincs is honnan betérniük az embereknek az éjszaka során, de mégis. Járt már Pesten éjszaka - ahogy én is - és a különbség ég és föld. Egy kicsi ebből is lehetne nálunk is.

 

 

Beszélünk kicsit a város kocsmatérképéről is. Mindketten úgy látjuk, hogy fogynak a betérésre alkalmas helyek. 

Fogy a fizetőképes vendég, fogynak a helyek is.

Amiben különösebben nem érdekelt az ember, annak eltűnése nem viseli meg nagyon, ám ahogy lajstromba vesszük a csak nemrégiben bezárt helyeket, elgondolkodtatóvá válik a helyzet.

Lassan szabályosan kiürül a város, amint véget érnek a műszakok. Szórakozni otthon szórakozik mindenki, vagy nem is szórakoznak.

 

Zsóka olyan helyen szeret lenni, ahol emberek vannak. Amit nem szeret, az a monotonitás és a bezártság és a papírmunka.

 

Most, hogy otthon van, jól érzi magát. Párja keres annyit, hogy nem lenne muszáj munkát keresnie, ha nagyon nem akarna, de szeretne azért újra emberek közé menni.

Azt viszont, hogy hogyan hagyja majd ott Bencét az óvodában, azt el sem tudja képzelni. Azt mondja, már olyan szinten az élete része, hogy egyből hiányzik, ha nincs vele.

 

Alig egy óra beszélgetés után már ő is hiányzik. Keresik és ahogy az órájára néz - bár a gyerek biztos alszik - ismét elkezd hiányozni neki.

Elindul hát mindenki haza. Én, hogy hazaérjek még fürdetésre, majd mesét olvasni. Ő, csak hogy megnézhesse, hogy alszik a gyerek.